Az első kora tavaszi virágok egyike a százszorszép. Mivel nekem is jó kövér, agyagos talajom van, örömmel sokasodott nálam is. A kertem első ékei közt boldogan integetnek tömegesen.
A franciák húsvétkának hívják, a német „libavirág” arra utal, hogy gyakran nyílik a libalegelőkön. Angol neve („a nappal szeme”) arra utal, hogy virágai estére becsukódnak. Népies nevei: rukerc, pere. Hétköznapi évelő növény, amely egész Európában és Ázsiában honos.
Lágyszárú, évelő növény. Szinte egész évben virágzik,este vagy esős időben összecsukja szirmait. Az őshonos flórából legrégebben betelepült kerti virágok egyike.
Virágát vagy virágos hajtását használják fel. Fiatal leveleit salátákhoz adva az anyagcserét serkenthetik.
Bimbóit sós vízben áztatva, majd tárkonyecettel felöntve a kapribogyó pótlására is felhasználható.
Dísznövényként termesztett változatai is léteznek, ezek szirmai tömöttebbek, színük fehér, vörös, lila is lehet.
Gyógyászati célokból elsősorban a mezei bellis perennis virágzatát szokták leszedni, de sokan gyűjtik a leveleit is, és mindkettőt használják. Latin neve egyszerűen annyit jelent: “áttelelő szépség”. Fontos tudni, hogy a százszorszép virágait közvetlenül szürkület előtt, azaz a becsukódást megelőzően érdemes leszedni, mert így őrizhetők meg leginkább a hatóanyagai (én délelőtt szedtem, mikor hét ágra sütött a nap és kinyújtóztak mind). A tavasszal nyíló százszorszépek érnek a legtöbbet, a leghatékonyabbak.
A növény egyik óriási előnye, hogy alkalmazása teljesen biztonságos. Kerüljön akár a salátákba, töltelékekbe, mézbe, vagy készüljön belőle tea, egyszerűen lehetetlen túladagolni. A százszorszép gyógyhatású összetevőket, nyálkaanyagokat, illóolajokat, flavonoidokat, cserzőanyagokat, triterpén szaponinokat, szerves savakat, ásványi anyagokat, inulint és cukrot tartalmaz. Támogatja a májműködést, epe- és lépbetegségeknél ugyancsak remekül használható. Belsőleg kiválóan alkalmazható légzőszervi betegségekben, mivel segíti a nyák felköhögését, emellett gyulladásgátló, összehúzó és sebgyógyító hatású. Enyhe vizelethajtó, ami segíthet a húgyutak gyulladásakor és vesegyulladásban. A százszorszépből készített tea csillapítja a menstruációs fájdalmat, bár ilyenkor rendszerint palástfüvet is tartalmazó keverékben használják.
Külsőleg is jól alkalmazható: betehetjük fürdővízbe, illetve a főzetéből pakolást készíthetünk. Hathatós segítséget nyújt nehezen gyógyuló sebek, fekélyek, különböző bőrbetegségek – például ekcéma, sömör, pikkelysömör, kiütések vagy akne – esetén. Enyhén és szinte észrevétlenül fejti ki hatását, ezért is gyakran adagolják különböző gyógynövénykeverékekhez.
A növényhez több népi hiedelem is kapcsolódik. Úgy tartották: képes szerelmet – méghozzá tiszta, hűséges és valódi szerelmet – hozni az ember életébe. Az egyik közismert hiedelem szerint: “ha szerelemre vágysz, legyen a zsebedben százszorszép virág”. Ez velem is így van, de lehet, hogy csak a hétvégi elvonulásom erősítette fel a szerelmem utáni hiányt, de egy zacskónyi százszorszéppel tértem haza Szárszóról és azóta ölelem Lacimat, reggel szegénynek énekeltem is.. 🙂
A virágzat a véredény rendszerre van befolyással. Belső vérzést szüntet.
A népgyógyászatban használata elterjedt ugyan, de különben mind kevesebbet alkalmazzák, mint oldót, hashajtót, fájdalmat és görcscsillapítót.
Mivel a belőle készült olaj bőrfeszesítő hatású, hát 40 pluszosan muszáj nekilátnom..Ezért terítettem szét a fenti képen látható módon egy tálcára száradni egy napot a gyűjteményemet. A virágnak növényi olajban áztatása során kivonódnak belőle az értékes hatóanyagok, melyek frissítő, bőrfeszesítő tulajdonságokkal rendelkeznek. Feszesítő és frissítő tulajdonságait hívtam én is segítségül. Szuper a rugalmatlan, megnyúlt bőrre, feszesítésre, körvonalazásra, bőrpírra, hajszálerekre, ödémákra. A szirmok áztatása során a értékes zsírsavak kioldódnak: linolsav, stearinsav, palmitinsav. Oxidációra ellenálló olaj lévén, szobahőmérsékleten tárolandó, lehetőleg 25°C alatt, nedvességtől és fénytől védve, az eredeti tartályában. Hűtőszekrényben is tárolható. Nem irritál.
A leszedett virágokat papírzacskóban (kiürült lisztes) gyűjtöttem, semmiképpen sem nejlonzacskóba. Ott csak megfonnyadnának és elveszítenék értékes hatóanyagaik egy részét. Aztán szárítottam, hogy a nedvességtartalma miatt ne romoljon majd meg az olaj. Így egy évig is eláll.
Macerátumot készítek belőle, ami az aromaterápiában, fitoterápiában gyakran használt gyógynövény-kivonatos olaj, melyet friss, vagy szárított gyógynövények hideg áztatásával készíthetünk.
Az eljárás nem bonyolult.
Az enyhén szárított virágokkal háromnegyedig megtöltünk egy sterilizált befőttesüveget, majd teljesen felöntjük bio, hidegen sajtolt napraforgó, vagy oliva, vagy édesmandula olajjal (ez utóbbinak semleges az illata, a kozmetikumhoz szerencsésebb. Nekem extra szűz olivám volt itthon, engem nem zavar az illata és szeretem, azt használtam), úgy, hogy növényi rész ne lógjon ki és az esetleges buborékokat is finoman kikocogtatjuk belőle.
Lezárva, 3-4 hétig hagyjuk meleg, napos helyen, majd kávéfilteren, vagy muszlin szűrőn át leszűrjük. Sötét gyógyszertári üvegekben, fénytől védett hűvös helyen 1 évig eltartható. Készíthetjük természetesen szárított gyógynövényekből is, ebben az esetben az üveget elég csak félig tölteni, de a macerálási idő 4-6 hét. Az első héten időnként rázogassuk ki belőle a levegő buborékot, hogy a szirmok minden felületükön tudjanak oldódni.Én a növényi olajokat a krémjeimhez is keverem.
Töröm a fejem egy workshopon, ahol tinktúrákat, macerátumokat, krémeket készíthetünk majd. Készüljetek lélekben ti is, oldódjunk együtt <3
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: